Psalms 29

Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. a1Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt. b 2Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek. c 3Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén! d 4Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat. e 5

Könyörgés az istentelenektől való szabadulásért. A meghallgattatásért hálaadás

6Dávidé. Hozzád kiáltok, Uram, én szirtem; ne fordulj el szótlanul tőlem, hogy ne legyek, ha néma maradnál, a sírba szállókhoz hasonló. f 7Halld meg esedezéseimnek szavát, mikor kiáltok hozzád, és mikor felemelem kezeimet a te szentséged lakhelye felé. 8Ne számlálj engem a hitetlenek és gonosztevők közé, a kik békességgel szólnak felebarátaikhoz, pedig gonoszság van szívökben. g 9Fizess meg nékik az ő cselekedeteik és igyekezetök rosszasága szerint; kezök munkája szerint fizess meg nékik; add meg nékik jutalmukat! h 10Minthogy nem figyelnek az Úr cselekedeteire és kezének munkáira, lerontja őket és föl nem építi őket. i 11Áldott az Úr, hogy meghallgatta esedezéseimnek szavát. j
Copyright information for HunKar